Veszélyes-e a kamilla?

Veszélyes-e a kamilla?

A kamilláról nagyon kevés nemkívánatos hatást és allergiás esetet írtak le a szakirodalomban, mégis sokan éppen az allergiás reakcióktól való félelem miatt nem alkalmaznak kamillás lemosást. Bőrgyógyászok, szemészek gyakran tanácsolják a betegeiknek, hogy kerüljék a kamillatea használatát, jóllehet enyhébb gyulladásos esetekben hatásosságát és biztonságosságát tekintve feltétlenül helye lehet a kezelésben vagy annak kiegészítésében.


A kamilla az egyik legismertebb és legbiztonságosabb gyógynövény, amely számos betegség, panasz kezelésére alkalmazható. Az orvosi székfű (más néven kamilla, latin nevén Matricaria recutita) bizonyított gyulladáscsökkentő, baktériumellenes és görcsoldó hatású, ennek megfelelően elsősorban megfázás, bélrendszeri görcsök, gyomorpanaszok, bőrgyulladás kezelésére használják.


Az allergiás reakciók eredetüket és tüneteiket tekintve öt csoportra oszthatók. Ezek mindegyikére érvényes, hogy a szervezet kóros immunválaszának eredményeként alakulnak ki. Vagyis az immunrendszer olyan anyagokkal szemben védekezik, amelyek ellen nem lenne feltétlenül szükséges, és a reakció mértéke is eltúlzott.


Azonnali, I. típusú túlérzékenység (a köznyelv általában ezt nevezi allergiának) esetén az allergiát kiváltó anyaggal (allergénnel) szemben a szervezet speciális immunglobulint termel. Ez olyan anyagokat szabadít fel az immunrendszer speciális sejtjeiből, amelyek hatására légúti allergiára, asztmára jellemző tünetek jelentkeznek. Súlyosabb esetben életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is kialakulhat. A légúti allergiát okozó növényi pollenek (például a parlagfű virágpora) ilyen mechanizmus révén okoznak panaszokat.


Számos növény nem a fent bemutatott típusú, hanem késői, IV. típusú túlérzékenységi reakciót indukál. Ebben az esetben a reakció hosszabb idő alatt alakul ki, mivel az allergénnel szemben nem létezik antitest. Az allergént a szervezetben az immunrendszer sejtjei azonosítják, ezt követően kezdődnek el termelődni az allergiás reakcióért felelős anyagok. Ilyen típusú túlérzékenység az allergiás bőrgyulladás, amelyet bőrrel történő érintkezést követően váltanak ki bizonyos anyagok, köztük több gyógynövény is.


A kamilla feltételezett allergizáló hatásáért egy antekotulid nevű szeszkviterpén-laktont tettek felelőssé, azonban ez a vegyület a növény Európában termesztett állományaiban kimutathatatlan. Hogy mégis okozhatott allergiás eseteket, annak az a magyarázata, hogy a vadon begyűjtött kamillába belekeveredhet a növénnyel rokon, ahhoz nagyon hasonló Anthemis cotula (nehézszagú pipitér), amely viszont jelentős mennyiségben tartalmazza a vegyületet.


A bizonytalan eredetű, nem szakember által begyűjtött kamilla esetén tehát fokozott a túlérzékenységi reakció kialakulásának kockázata. Egy olyan kamillatea, amelyben néhány százaléknyi Anthemis cotula van jelen szennyezésként, jó eséllyel okozhat allergiás bőrgyulladást az arra érzékenyeknél.


Az is bizonyított tény, hogy a szeszkviterpén-laktonok csak bőrrel érintkezve okoznak allergiás reakciót, szájon át fogyasztva nem – tehát legfeljebb bőrgyulladás alakul ki. A kamillánál szinte kizárólag késői típusú, azaz bőrtünetekkel járó allergiás reakciókról tudunk. A vele szembeni allergiás esetek nagy részében nem igazolható, hogy valóban a kamilla lenne a felelős, ugyanis a leírások alapján nem zárható ki, hogy a növényi minta szennyezett volt más növényfajjal.


A kamillából naponta több millió adagot fogyasztanak világszerte, és az allergiás esetek száma ehhez képest elenyésző (mindössze néhány tucatról számoltak be a szakirodalomban). Nem árt, ha a gyógynövényt gyűjtők jól ismerik a gyűjtendő növényeket, hiszen a téves azonosításból adódó lehetséges következmények közül az allergiás reakció még az enyhébbek közé tartozik.


Forrás
: ködpiszkáló.blog.hu
 



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége