Mit mutat a laboreredmény?

Mit mutat a laboreredmény?

A laborvizsgálat a különböző testnedvek (mint például vér, vizelet, széklet) összetételét, az azokban található kémiai és biológiai anyagok minőségét és mennyiségét határozza meg. A kapott eredmények segítséget nyújthatnak a betegségek korai stádiumban való felismerésében, súlyosságának megállapításában, valamint az alkalmazott terápia hatékonyságának megítélésében.

 

 

A laborvizsgálat eredményeinek értelmezésekor az adott páciens értékeit összehasonlítják a teszt referenciatartományával. Ez a tartomány laborról laborra változhat, mivel minden vizsgáló laboratórium köteles a saját maga által hitelesített referenciatartománnyal dolgozni, és a laborleleten azt feltüntetni. Ez a „tól–ig” érték azokat az eredményeket jelöli, amelyek a kiválasztott referenciapopulációba tartozó egyedek 95%-ánál előfordulnak. Vagyis még az ún. „normál” populációban is a teszteredmények 5%-a kívül esik a referenciatartományon.

 

Ráadásul a vizsgált paramétereket számos tényező befolyásolhatja, így például a nem, életkor, öröklött tényezők, tápláltsági állapot, fizikai aktivitás, napi ritmus, terhesség, gyógyszerek hatása stb. A laboreredményeket a páciens személyes körülményeivel összefüggésben, a kórelőzmények ismeretében, a többi vizsgálati eredménnyel összevetve, megfelelő szakmai háttértudás birtokában lehet csak megfelelően értelmezni!

 


Attól függően, hogy az elvégzett laborvizsgálat mely paraméterekre terjed ki, megkülönböztetünk „kisrutin” és „nagyrutin” vizsgálatokat.

A kisrutin kevesebb értéket vizsgál, segítségével meghatározható, hogy például van-e vérképeltérés, elektrolitzavar, vesefunkció-romlás, illetve gyulladás a szervezetben.

 

A nagyrutin egy több paraméterre kiterjedő vizsgálat, ami egy teljesebb képet nyújt a szervezet működéséről, a betegségek meglétéről. A vizsgált paraméterek körét a vizsgálatot elrendelő orvos egyénileg is meghatározhatja, bizonyos vizsgálatokat pedig csak szakorvos rendelhet el.

 

A továbbiakban sorra veszünk – a teljesség igénye nélkül – néhány fontosabb, gyakran vizsgált laborértéket a szokásos rövidítés és mértékegység feltüntetésével. Áttekintjük, hogy az egyes paraméterek a szervezet mely egységének működéséről adnak felvilágosítást, és hogy a referenciatartománytól való eltérésük milyen betegségek fennállására utalhat.

 

 

Vérsejtsüllyedés (We, mm/h): A szervezetben zajló kóros folyamat fennállásáról tájékoztat, értéke emelkedett lehet fertőzés, gyulladás vagy tumor esetén.

C-reaktív protein (CRP, mg/l): Magas értéke arra utal, hogy a szervezetben valahol gyulladás van. Daganatok is okozhatnak CRP-emelkedést.

Hematokrit (HCT, %): A vérben levő alakos elemek arányát jelöli, értéke alacsonyabb lehet vérvesztés, krónikus és daganatos betegségek, terhesség esetén, és magasabb tüdőbetegség vagy fokozott folyadékvesztés esetén.

Hemoglobin (HGB, g/dl): Csökkent értéke vérszegénységre, a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenésére utal.

Vörösvértest-térfogat (MCV, fl): A vérszegénység felismerésében, okainak meghatározásában segít.

Thrombocita (PLT, 1000/μl): Meghatározása pl. műtétek, biopszia előtt szükséges a vérzési kockázat becsléséhez.

Fehérvérsejtszám (WBC, /μl): Nem specifikus mutató, értéke növekedhet bakteriális fertőzések, gyulladás, vérképzőszervi betegség esetén, és csökkenhet vírusfertőzések, sugárkezelés, gyógyszerek stb. hatására.

Szérum vas (Se-Fe, μmol/l): Csökkent értéke vashiányra, vérszegénységre utalhat, melynek okát ki kell vizsgálni.

Ferritin (mg/l): A vas raktározásában játszik szerepet – mennyisége a szervezet vasraktárainak telítettségéről nyújt tájékoztatást.

Transzferrin (mg/dl): A vas fő szállítófehérjéje a vérben – meghatározása a vérszegénység okainak felderítésére, a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére alkalmas.

Protrombin idő (PI, s), INR: Alvadásgátló kezelés ellenőrzésére, műtét előtt a véralvadási zavar kizárására alkalmazzák.

D-dimer (μg/ml): A véralvadásban fontos fehérje, vizsgálatát fokozott véralvadással, vérrögképződéssel járó betegségek gyanúja esetén végzik.

Szérum nátrium (Se-Na, mmol/l): A szervezet folyadék- és sóháztartásának egyensúlyáról tájékoztat.

Szérum kálium (Se-K, mmol/l): A veseműködés vizsgálatára, ill. vízhajtó kezelés esetén határozzák meg.

Szérum kalcium (Se-Ca, mmol/l): A kalcium-anyagcsere ellenőrzése, betegségek elkülönítése, kizárása céljából mérik.

Szérum magnézium (Se-Mg, mmol/l): Magnéziumhiány felderítése céljából alkalmazzák.

Szérum karbamid (mmol/l): Aminosavak lebontási terméke, vérszintje a veseműködésről tájékoztat. Értéke növekedhet veseelégtelenség, kiszáradás, gyomorvérzés, magas fehérjebevitel esetén, és csökkenhet májbetegségben.

Szérum kreatinin (μmol/l): Izmokból származó fehérjelebontási termék, ami kizárólag a vesén keresztül ürül, ezért meghatározása a vese szűrletképző teljesítményéről ad tájékoztatást.

Húgysav (μmol/l): A nukleinsavakat felépítő purinvegyületek lebontási terméke, emelkedett szint esetén a húgysav az ízületekben kikristályosodva gyulladást, köszvényt okozhat.

SGPT, SGOT, μ-GT (U/l): Májenzimek, vizsgálatuk a májbetegségek felismerésében és lefolyásuk megfigyelésében nyújt segítséget.

Amiláz (U/l): Értéke hasnyálmirigy-gyulladás, gyógyszerek hatására vagy a vesefunkció romlása esetén emelkedhet.

Összbilirubin (μmol/l): A hemoglobin bomlásterméke, emelkedett szintje májbetegségre vagy epeelfolyási akadályra utalhat.

Szérum koleszterin, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, triglicerid (mmol/l): A magas LDL- és alacsony HDL-koleszterin-szint az érelmeszesedés és annak következtében fellépő betegségek (pl. szívinfarktus, agyvérzés) kockázatát növeli.

Glükóz (mmol/l): A vércukorszintet jelöli, magas értéke cukorbetegség jelzője lehet.

Glükózterhelés (OGTT, mmol/l): A tüneteket még nem mutató cukorbetegség kimutatására, terhességi diabétesz felismerésére alkalmazzák.

 

 

A laborvizsgálat kiterjedhet még hormonokra (pl. TSH, T3, T4, PTH stb.) és tumormarkerekre (pl. PSA, CEA, AFP stb.) is, melyek általában nem képezik részét a rutinlabornak. Ezeket többnyire krónikus, ill. daganatos betegségek felismerése és nyomon követése, valamint a kezelés hatékonyságának megítélése céljából vizsgálják. A vérminták vizsgálatát gyakran kiegészíti a vizelet- és székletminta vizsgálata is.

 

Cikkünk célja a tájékoztatás, további magyarázatért, az ön laboreredményeinek körültekintő értelmezéséért, kérjük, forduljon kezelőorvosához!

 

szerző:

Dr. Csábi József, PhD

gyógyszerész-közgazdász



Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége