Húsvét a világban

A keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepeként számon tartott húsvétot a világ nagy része ünnepli. Míg hazánkban ilyenkor illatos kölnivízzel illik a hölgyeket meglocsolni, van ország, ahol tojást dobálnak.

Magyarországon a nőket sokáig hideg vízzel locsolták, úgy hitték, a víz tisztító, gyógyító és termékenyítő erővel bír. Manapság csoki- vagy festett tojás jár az erősebbik nem képviselőinek. A tojás mint szimbólum másutt is jelen van.

Minden a tojás

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A szombat estéig tartó szigorú böjt után a családok vasárnapi ebédjén a főszerepet a piros tojások és a bárány alakú torta kapja. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.

A világ egyik legnagyobb húsvéti ünnepségét a spanyolországi Sevillában tartják, ahol az utcákon több mint 52 különböző vallási szervezet vonul fel. A körmenet részeként menetelő zenekarok kíséretében Krisztus keresztre feszítését is bemutatják.

Húsvétkor Olaszországban is a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek; egy speciális, csak húsvétkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye a panettone. A kuglófszerű süteményt nagyon sok változatban készítik, az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig.

Színes ünneplés

A svájci szökőkutakat ilyenkor papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal ékesítik. Ezzel a vizet ünneplik, és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásban lehessenek egész évben.

Svédországban a gyerekek húsvéti boszorkánynak öltöznek be: hosszú szoknyát, színes kendőt vesznek fel, arcukat pirosra festik, majd házról házra járnak, és az általuk készített rajzokat kínálják, cserébe édességet várnak.

A tengerentúlon 

Brazíliában húsvétkor a Krisztus árulásáról elhíresült apostolt, Júdást ábrázoló szalmabábukat készítenek. Ezeket kiakasztják az utcára, a járókelők pedig ütögetik őket.

Kolumbiában a legtöbben részt vesznek a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg. A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások.

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, amikor sokan elutaznak pihenni. Sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.

Bolgár, lengyel szokások

Bulgáriában a húsvéti ünnepeket „tojásdobálással” ünneplik. A győztes az, akinél ép marad a tojás, és így várhatóan ő lesz az elkövetkező évben a család legsikeresebb tagja.

Az ételáldáshoz kosárban viszik a lengyel hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosárban piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán kap helyet. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. A néphiedelem szerint, ha a ház ura részt vesz a hagyományos húsvéti kenyér elkészítésében, és a bajusza megszürkül, a kenyértészta nem fog megkelni, így a családfő megmenekül a háztartási feladatoktól.