Az 1-es típusú (gyermekkori) cukorbetegség és tünetei

A cukorbetegség a gyermekkor leggyakoribb anyagcsere-betegsége. Magyarországon nagyjából minden 1500 gyermek közül egy cukorbeteg, és évente hozzávetőleg 200-250 gyermekről ismerik fel, hogy cukorbeteg.

A gyermekkorban kialakuló cukorbetegség az esetek döntő többségében az úgynevezett 1-es típusba sorolható, tehát az inzulinhormon abszolút hiányára vezethető vissza. A 2-es típusba gyerekeknél az esetek mintegy 1-2 százaléka tartozik. Az ebbe a csoportba tartozó betegek túlnyomó része serdülő vagy fiatal felnőtt.

Kell a sport!

Míg a gyermekkori 1-es típusú cukorbetegség évről évre nagyjából ugyanolyan számban fordul elő, addig a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők száma folyamatosan növekszik, és a megbetegedést egyre fiatalabb korban – így gyerekeknél is – diagnosztizálják. Ez a sajnálatos tendencia minden bizonnyal a gyermekkori elhízás egyre gyakoribb és egyre fiatalabb korban bekövetkező előfordulásával függ össze. A helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód már gyermekkorban rányomhatja bélyegét az egyén további sorsára.

Jellemző tünetek gyermekkorban

Minden életkorra általánosan jellemző a vese cukorvisszatartó működésének telítődése következtében a sokszori és bőséges vizeletürítés (a diabetes mellitus kifejezés jelentése: „édes húgyár”), a fokozott vízvesztés miatt kialakuló állandó szomjúság és gyakori ivás (a beteg, ha teheti, napi 5-6 liter folyadékot is elfogyaszt), valamint, mivel a szervezet éhségközpontjának működését is befolyásolja az inzulin hiánya, a fokozott étvágy.

Gyermekkorban jellemző lehet a hirtelen testsúlyveszteség, illetve a gyarapodásban való megállás (főként csecsemőknél). Hasi fájdalmak jelentkezhetnek, amit a beszédre még nem képes gyermekek gyakoribb, esetleg a megszokott hangtól eltérő sírással adhatnak szüleik tudtára.

Általános gyermekkori tünet az állandó fáradtság, bágyadtság, szomjúságérzés, szájszárazság. Pelenkás gyermekek esetében a gyakori pelenkacsere, illetve a nemi szervek környékének felmaródása, gyulladása tűnhet fel a szülőnek, míg a már szobatiszta gyermeknél éjjeli ágyba vizelés jelentkezhet.

Gyakran előfordul, hogy a betegség súlyos formában jelentkezik először: ez az úgynevezett diabéteszes ketoacidózis. Ilyenkor a vércukorszint emelkedett, gyakran extrém magas értékeket is elér. Felborul a szervezetben a folyadék és elektrolitok egyensúlya. Mindez jellegzetes tünetekhez vezet: kiszáradás, fokozott légzés, hányinger, hányás, tudatzavar, amely akár kómáig is súlyosbodhat.

Otthoni ellenőrzés

Gyógyszertárakban kapható vércukorszintmérővel bárki otthon is rendszeresen ellenőrizheti vércukorszintjét akkor is, ha csak gyanakszik a cukorbajra. Mit jelentenek a számok?

Emelkedett éhomi vércukorszint

Egészséges személyekben 4,0–6,0 mmol/l közötti tartományban mozog, bizonyos országokban a felső normál érték alacsonyabb, 5,6 mmol/l-re csökkent. 6,1 és 6,9 mmol/l közötti éhomi vércukorszint esetén beszélünk az emelkedett éhomi vércukorszint (IFG) fennállásáról, amely már a cukorbetegséget megelőző állapotnak tekinthető.

Kórosan magas éhomi vércukorszint

Erről általában 7 mmol/l felett beszélünk, ismételten 7 mmol/l-t meghaladó éhomi vércukorszint alapján a cukorbetegség diagnózisa megállapítható.

Emelkedett terhelés utáni vércukorszint

A standard cukorterhelés során a 2 órás érték, amennyiben a 7,8 mmol/l-t meghaladja, károsodott glukóztoleranciáról, IGT-ről beszélünk, amelyet cukorbetegséget megelőző állapotnak tekintünk. 11,1 mmol/l feletti 2 órás érték már cukorbetegség fennállására utal.

Hipoglikémia

Kórosan alacsony vércukorszintet jelent, ha a vércukorszint 3,9 mmol/l alá esik, amelyhez számos tünet, verítékezés, éhségérzés, szapora szívverés, dekoncentráltság, fejfájás, álmosság, akár zavartság is társul.

Mi válthatja ki?

A cukorbetegség a szervezet anyagcseréjének örökölhető, krónikus megbetegedése. Cukorbetegek családjait vizsgálva azt találták, hogy a betegség családi halmozódást mutat, az esetek 20%-ában a közeli rokonok között már előfordult a cukorbetegség.

Az 1-es típusra az inzulin hiánya jellemző, a 2-es típusra az inzulinrezisztencia, ilyenkor csökken az inzulin iránti érzékenység.

Megemlítendő a terhesség kapcsán kialakuló terhességi vagy más néven gesztációs diabétesz és a ritkábban előforduló egyéb specifikus típusok is, amelyek például a hasnyálmirigy idült gyulladása, gyógyszerek, endokrin megbetegedések következtében alakulhatnak ki.

Az 1-es típusú cukorbetegségben a betegek hasnyálmirigyében az inzulint elválasztó Langerhans-szigetek úgynevezett ß-sejtjei pusztulnak el. A pusztulás következtében nem termelődik inzulin, ami inzulinhiányhoz vezet. A szigetsejtek pusztulását autoimmun folyamat okozza, a kiváltó ok azonban a mai napig sem ismert.

A diabétesz kialakulásában néhány viszonylag gyakran előforduló vírust, mint a rubeola, mumpsz, citomegalovírus (CMV), coxsackie-, Echo-vírusokat mint kiváltó tényezőt tartanak számon.

Hasonlóan a vírusokhoz a csecsemőkori tehéntejfogyasztás is kiváltó faktora lehet a cukorbetegség kialakulásának, azonban ezt az elképzelést teljes bizonyossággal még nem sikerült igazolni. Kiváltó környezeti tényezőként tartják számon a ß-sejteket károsító szabad gyököket is.

A cukorbetegség a mai terápiákkal még nem gyógyítható megbetegedés. A megelőzéssel, a betegség idejében történő felismerésével genetikai és immunológiai vizsgálatokkal, a veszélyeztetett egyének szűrésével a szövődmények kialakulása csökkenthető, a betegek életminősége jobbá tehető.

Az írás a www.webbeteg.hu cikkei alapján készült.