A vérmérgezés

A vérmérgezés – vagy más néven szepszis – alattomos kór, amely bármely életkorban megbetegíthet, és nemcsak felnőtteknél, de gyermekek esetében is súlyos tünetekkel járhat. Különösen veszélyeztetett kategóriába tartoznak az újszülöttek és a gyenge immunitású, kórházi kezelés alatt álló betegek. Cikkünk segítségével annak járunk utána, hogy miként ismerhetjük fel, és hogyan gyógyítható ez a nem is annyira ritka betegség.

Okok és tünetek

A görög eredetű szepszis szónak a jelentése is meglehetősen lehangoló: rothadás, rothadó. Kialakulását röviden úgy lehetne leírni, hogy egy fertőzés következtében az emberi test nem megfelelően reagál, így nemcsak a kórokozókat, hanem saját magát is károsítja. A megbetegedést okozó baktérium, gomba vagy vírus a méreganyagait a véráramba juttatja, megtámadja a sejteket, majd az így fellépő reakciók következményeként gyorsabban végbemegy a véralvadás, a sejtes elemek összecsapzódása. Az apróbb ereknél pangás alakulhat ki, ami ödémával és duzzanatokkal járhat.

A vérmérgezés tüneteit pontosan definiálni nehézkes, mivel a kezdeti stádiumban 38,5 °C feletti láz, de alacsony testhőmérséklet is jelentkezhet. Gyakran szaporává válik a szívverés és a légzés, a beteg tudata zavarossá válhat, és jellemző lehet az aluszékonyság. A bőrön megjelenő hólyagok, kiütések és egyéb elváltozások (például egy sérülés miatt kialakult, sebből kiinduló piros csík) már a kórokozók ténykedésének egyértelmű jele. Felléphet hányás, szédülés, hasmenés, illetve sárgaság is. A bőr meleg,  rózsás, száraz tapintású, de előrehaladott állapotban már hűvös, sápadt, nedves lesz.

Mélyebb sérüléseknél, illetve szúrt sebeknél orvos feltétlenül lássa a beteget!

Gyógykezelés

A szepszis kezelése során elsődleges feladat a betegség forrásának azonosítása, majd a célzott gyógyszeres terápia, és a vénás úton adott antibiotikus kezelés. Mivel a betegség hatást gyakorol a légzésre, nem ritka, hogy gépi lélegeztetésre kerül sor. Amennyiben a vérmérgezés nem vezet szeptikus sokkhoz, a betegség jó eséllyel gyógyítható.

A gyermekorvos Dr Kováts Ildikó főorvos válaszól

Milyen előzménye lehet a szepszisnek?

A szeptikus állapotot leggyakrabban tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, bélperforáció, agyhártyagyulladás, fekélyek, sérülések okozzák. Ezek bakteriális fertőzések többnyire, de lehetnek gomba- vagy vírusfertőzések miatt is szeptikus állapotok.

Mikor beszélhetünk szeptikus sokkról?

Amikor a szervezet védekezőképessége kimerül, összeomlik a keringés, az már szeptikus sokk! Ilyen esetekben sajnos ötvenszázalékos a halálozás.

Milyen hosszú a betegség lefolyása?

A betegség lefolyása nagyon sok mindentől függ: a kórokozóktól, a kórokozó mennyiségétől, a beteg korától, a beteg korábbi betegségeitől, a beteg mikor fordult orvoshoz, mennyi idő telt el a betegség kezdetétől a terápia elkezdéséig.

Mit tehet a szülő, hogy megelőzze a bajt?

Sajnos vannak olyan betegségek, amelyek bármenyire is vigyázunk, bekövetkezhetnek. Az újszülöttek fertőzései nagyon súlyosak lehetnek, mert az immunrendszerük még éretlen. Ebben az időszakban arra kell vigyázni, hogy köhögős beteg ember ne látogasson újszülöttet! Az anyuka szoptasson, hogy valamennyi immunglobulint juttasson a babának, amit sajnos a tápszerrel nem tudunk bejuttatni. A későbbiekben a helyes táplálkozás, levegőzés, nagyobb gyerekeknél a testmozgás elengedhetetlen az egészséges életmódhoz! Bölcsődés-, óvodáskorban betegségek után néhány nap pihenés még jót tesz a gyermeknek. Talán a következő betegség később fogja elérni a gyermeket. Sérüléseknél nagyon fontos a seb kitisztítása, mélyebb sérüléseknél, szúrt sebeknél orvos feltétlenül lássa a beteget!

Oltással tudunk ellene védekezni?

Konkrétan a szepszis ellen nincs védőoltás, de azért vannak a kötelező és ajánlott védőoltások, hogy a súlyos, esetleg gyógyíthatatlan fertőzéseket és az ennek következtében kialakuló szeptikus állapotot elkerüljük. Mindenkinek felhívnám a figyelmét a védőoltások szükségességére, hiszen így legalább azok ellen a betegségek ellen tudunk védekezni, amelyekre van védőoltás!