Múltidéző

Szebellédy László gyógyszerészprofesszor az elsők között vezette be a modern fizikai-kémiai analízist és az ultra-mikroanalízist. Sokat fáradozott a gyógyszerészképzés és továbbképzés előbbre viteléért. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1991-ben a kiemelkedő tudományos munka elismerésére Szebellédy László Emlékérmet alapított.

Goromba, hangos embernek ismerte meg a színészvilág Csortos Gyulát, az ország lakáját, aki súlyos cukorbetegsége ellenére magát nem kímélve, önpusztító életmódot folytatva játszott, mindent beleadva.

Schulek Elemér gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az analitikai kémia tudományának hazai művelői közül az évszázad második harmadának kiemelkedő egyénisége volt.

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő Isaszeg patikusa volt.

A legnagyobb magyar művészek egyikeként élt és alkotott Pécsi Sándor Kossuth-díjas színész, aki immár fél évszázada távozott az élők sorából. Nevét hallva az idősebb korosztálynak talán beugrik az általa előadott Gyermekkori álmok című dal.

Kreol Istennő, Fekete Gyöngy, Bronz Vénusz – mindhárom név ugyanazt a híres-hírhedt táncosnőt, Josephine Bakert takarja. Az afroamerikai énekesnő Franciaországban találta meg a számítását, és lett a szabadság szimbóluma.

Klösz György fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja gyógyszerészdiplomával a zsebében fotózta végig a századforduló előtt álló Budapestet.

A nevéhez köthető Kabay-módszer megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz. Bebizonyítva azt, amiben senki nem hitt: a morfin változatlan összetételben megvan az érett mákban is. Ő az Alkaloida Vegyészeti Gyár megalapítója. Életműve a magyar nemzet hungarikuma.

A „koldus grófnő” még életében példaképpé vált, reményt nyújtott nemcsak a betegek, de a tanulni és felemelkedni vágyó nők számára is.

Apáról fiúra szállt a gyógyszerésztudomány iránti szenvedély a Bayer családban. Az idősebb Bayer Antal Európa-hírű gyógyszerész volt. Elsőként ő hozta forgalomba Magyarországon az ampullázott gyógyszereket. Túlélte a fiát, ifjabb Bayer Antalt, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagját, akivel egy budapesti bombázás végzett 1945. január 1-jén. Az unoka, István is patikus lett.

A világ egyik legtehetségesebb énekesének tartott Freddie Mercury a Queen együttes frontembereként vonult be a történelembe. Betegségét a nagy nyilvánosság elől titkolta, csupán a halála előtti napon jelentetett meg erről sajtóközleményt.

Heim Pál gyermekgyógyász, egyetemi tanár a korszerű csecsemőgondozás és -táplálás meghonosítójaként vonult be a halhatatlan magyar orvostudósok közé.

Munkácsy Mihály, a romantikusan realista festőművész alig 15 évesen kapta el a szifiliszt, ami aztán egész életét tönkretette, és végül a halálát is okozta. Emiatt nem tudott életképes gyermeket sem nemzeni.

Napjainkra a stressz mindenki által használt fogalommá vált, és lényegét értjük anélkül is, hogy tudományos részleteit ismernénk. És ez Selye Jánosnak köszönhető, aki, éppúgy, mint a világhírű Siegmund Freud, munkásságáért nem kapott Nobel-díjat. Az osztrák–magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus a stressz kutatójaként vált világhírűvé.