Szenzoros feldolgozási zavar (SPD)

Szenzoros feldolgozási zavar (SPD)

Van, hogy a szülő úgy érzi, gyermeke valamiért más, mint a többi gyerkőc. A gyanú valós problémát takarhat. A különböző viselkedészavarokra nem szabad legyinteni, így a szenzoros feldolgozási zavarra, az SPD-re sem.


A viselkedési zavarokra valódi betegségként tekintsen, mert összetett problémaként idővel gátolja a gyereket a tanulásban. Az átlagtól eltérő magatartás pedig csak megnehezíti a gördülékeny szocializációt, és a környezet sokszor képtelen elfogadni az érintett személyt, aki emiatt idővel depresszióba eshet. Ezért diagnosztizált viselkedészavar esetén nem maradhat el a gyermek szűkebb és tágabb környezetének tájékoztatása, így sok kudarctól kímélhető meg.

Mire figyeljen?

– Gyanús lehet az izomtónus-eloszlási zavar, megkésett vagy éppen túl gyors mozgásfejlődés, evési, nyelési, rágási nehezítettség, túlzott irritábilitás, alvási nehézségek, csecsemőkori reflexek kései fennmaradása. Ugyanakkor ezek számtalan egyéb betegség kísérő tünetei is lehetnek – mondja dr.Krenács Dóra gyermekorvos.


A legtöbb viselkedészavar pontos oka még nem teljesen ismert. Tény, hogy bizonyos agyi pályák nem megfelelő működéséről van szó, amely javítható speciális stimulusokkal, illetve más területek „edzésével” kompenzálható. Ezen alapulnak a különböző nem gyógyszeres kezelések, de indokolt esetben gyógyszeres terápia is szóba jöhet. Rizikótényezőként tekinthetők az anyaméhben elszenvedett toxikus ártalmak, például dohányzás. Sok esetben megfigyelhető családi halmozódás is.

A szenzoros feldolgozási zavar (SPD)

A magzati korban kialakuló, ősi érzékelőrendszerek felelősek a megfelelő izomtónus, testtartás kialakításáért; ezek hatással vannak a helyzetérzékelésre, szemmozgásokra, így a megfelelő térlátásra, térérzetre. Éppen ezért fontos, hogy a szülőanya minél aktívabban töltse a terhességét, és kommunikáljon sokat a magzattal.


Születés után még több inger éri a babát, ez nagyon hasznos, hiszen az agy fejlődéséhez folyamatos stimulációra van szükség: a beszéd, szemkontaktus, mimika, zene, kontrasztok, színek mind ingerként érik. Fontos tanulási folyamatként az agy az érzeteket megtanulja hasznosan rendezni, és ezekhez megfelelő tervezési és végrehajtási folyamatokat tud kapcsolni.


Ha e rendszerben zavar lép fel, akár az érzékelés, akár a feldolgozás szintjén, a végrehajtás nem lesz megfelelő. Vagyis az adott ingerre a gyermek oda nem illő módon fog reagálni, akár túlzóan (hiperszenzitív), vagy éppen túl kevéssé (hiposzenzitív).

Az SPD-s gyerek jellemzői

Viselkedéséről elmondható, hogy hisztis, agresszív, vagy túl nyugodt, vagy túl félénk. Gyakran nekimegy másoknak, tárgyaknak, és nem veszi észre, esik-kel, nem bír egy helyben maradni, ugrál (ingerkereső), gyakran ejt el dolgokat, rossz eszközhasználat, például evés, roskadozik, gyakran kell támaszkodnia állás közben. Fejét is mindig támasztania kell ülés közben, a szükségesnél nagyobb vagy kisebb erőt vet be mozgások kezdeményezésénél. Csak úgy tud elaludni, ha bebugyolálják – ez nagyobb gyermeknél probléma – sorolja dr. Krenács Dóra.


Látására jellemző az állandó szemdörzsölés, olvasásban gyakran elveszíti a helyet ott, ahol tartott, úgy látja, hogy mozog a betű, nehezen létesít szemkontaktust, térbeli, síkbeli tájékozódási nehézség, például előtte–mögötte megkülönböztetési képtelenség, emberi arcok felismerése problémás.


Félreérti a kérdéseket, nem hangos zajokra is befogja a fülét, szeret zajt kelteni, vagy éppen nagyon zavarja a zaj, nem tudja megállapítani a hang forrását, a hangokat nem tudja elkülöníteni. Például az óvó néni hangját nem tudja kiszűrni a gyerekzsivajból, a ritmust nem érzékeli.


Szintén jellemző rá, hogy nem tudja megállapítani, az őt ért inger milyen erősségű, kis ingerre túlzottan reagál, például az ölelés, simogatás számára kellemetlen. Nagyon zavarja a ruha címkéje, a cipő túl szoros, a zokni túl laza, vagy éppen erős ingerre nem vagy alig reagál.


Nem képes adott pillanatban megfelelő izomfeszüléssel, elengedéssel reagálni, nem szereti a bizonytalan testhelyzetekkel járó dolgokat, ha elbillen, például a játszóteret. Gyakori tériszonya van, fél a lépcsőzéstől.

Az SPD nem nőhető ki

Mivel azok az ősi érzékelőrendszerek és agyi pályák érintettek, amelyekre később magasabb funkciók épülnek, hiába várjuk, hogy a probléma az életkor előrehaladtával, a magasabb szintű tanulással csökkenni fog, éppen ellenkezőleg, hiszen maga az alap a hibás. Tehát a probléma – hacsak a gyermek magától nem képes az évek során valamennyire kompenzálni –nem nőhető ki, mindenképpen kezelésre szorul.


– Nem szabad semmit sem erőltetni, az ingerelárasztás az ilyen gyermekek esetében ellenkező hatást szokott kiváltani, így ilyesmivel ne próbálkozzunk –
hívja fel a figyelmet a szakember.

Mi társulhat az SPD-hez?

Gyakran fordul elő együtt autizmus spektrumzavarral, diszlexiával, diszgráfiával, tanulási nehézségekkel, depresszióval, ADHD-val. De ne feledje: attól még, hogy vannak magatartásproblémái egy SPD-s gyermeknek, magatartászavara még nem feltétlenül van!


Számtalan terápiás lehetőség áll rendelkezésre, például foglalkozásterápia (OT), DSZIT/Ayres, vizuális terápiák, hallásterápiák, TSMT/HRG. A terápia beállítását és az ezt megelőző állapotfelmérést mindig szakember végzi el.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége