Sakkszakíró is volt a gyógyszerész Rozsnyay Mátyás

Sakkszakíró is volt a gyógyszerész Rozsnyay Mátyás

Az íztelen kinin feltalálójaként is jegyzi a történelem a gyógyszerész, vegyész Rozsnyay Mátyást. Az első igazi magyar sakk-könyvet ő fordította le egy német szerző művéből. Ezzel megteremtette a jórészt ma is élő magyar sakknyelvet.

 

 

A régi, székely eredetű marosjárai Rozsnyay családba született 1833. május 14-én Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson. Apja marosjárai Rozsnyay János szabadszállási főbíró, édesanyja Wirtzfeld Eszter volt. Középiskolai éveit a kecskeméti református kollégiumban töltötte. Onnan a bécsújhelyi katonai akadémiára ment, de inkább a gyógyszerészi pályát választotta. Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Szegeden, majd Kecskeméten patikussegéd volt. Utóbbi helyen Katona Zsigmond gyógyszertárában dolgozott. Katona gyógyszerész, szőlősgazda és gyümölcskertész is volt, nagy hatással volt Rozsnyay életére.

 

Később Rozsnyay saját lábra állt: Szabadszálláson a Martinovits-gyógyszertárat kezelte, aztán a Tolna megyei Zombán nyitott gyógyszertárat. Itt alapított családot, felesége pirityi Burián Teréz volt. Hat gyermekük született.

 

Szabadidejében feltalálta a kininkészítményt, amelynek nincs keserű íze, s ezért elsősorban a gyermekgyógyászatban alkalmazható. A találmány hírnevet adott a fiatal patikusnak. 1874-ben Aradon nyitott gyógyszertárat, és egy jól felszerelt laboratóriumot is berendezett, ahol folyamatosan kutatott: több gyógyszerkészítményt is előállított. A mellette dolgozó gyógyszerészgyakornokok egyike a későbbi vegyészprofesszor, a világhírűvé vált Winkler Lajos volt.

 

Neki köszönhetően 1860-tól a Vasárnap Újság minden számában sakkrovat jelent meg. Néhány sakkfeladványa az első, ami magyar szerzőtől magyar folyóiratban jelent meg. Aradi patikájában gyógyborokat is forgalmazott, a felhasznált borok egy részét maga termelte aradkövi szőlőjében, de a ménesi vörösborokat, a tokaji aszút is felhasználta.

 

A közéletben aktív szerepet vállalt. 1874-ben tisztségviselője volt a Magyarországi Gyógyszerész Egyletnek, megalapítója és első elnök-igazgatója volt az aradi Takarékpénztárnak. Tagja volt az aradi szabadkőművességnek. Sikerült jó minőségű, laboratóriumban előállítható tintát készítenie, és feltalálta az üvegedények díszítésére is alkalmas üvegedző tintát, amire az egész Monarchia területére kizárólagos gyártási jogot kapott.

 

Rozsnyay Mátyás 62 éves korában, 1895. augusztus 5-én Aradon hunyt el. Emlékét többek között Szabadszálláson mellszobor és szülőháza falán emléktábla őrzi.

 

 



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége