Kabay János, a morfingyártás hazai atyja

Kabay János Bűdszentmihályon született 1896. december 27-én Kabay József községi jegyző és Deák Piroska gyermekeként. Érettségit a hajdúnánási gimnáziumban tett, majd 1915-ben a Budapesti Műegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, vegyészmérnöknek készült. Az egyetemet hamar elhagyta, mert bevonult katonának. Az első világháború után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol 1923-ban gyógyszerészoklevelet szerzett, majd 1924-ben letette gyógyszerészi esküjét.

A Gyógynövény Kísérleti Állomáson folytatta munkáját, ahol feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozta a morfinnyerés ipari módszerét: a zöld máknövényt virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekből préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert 1925-ben szabadalmaztatta. Továbbfejlesztette a technikát száraz mákszalmából, amit addig csak mezőgazdasági hulladékként használtak. A gyáralapító szabadalma képezi jelenleg is a morfin ipari előállításának alapjait az egész világon.

Közben 1927-ben megalapította a bűdszentmihályi Alkaloida Vegyészeti Gyárat, amit 1996-ban privatizáltak, a vállalatot az ICN Pharmaceuticals kaliforniai székhelyű multinacionális gyógyszergyár vette meg. 2005 óta az indiai Sun Pharma Industries Ltd. tagja.

Kabay János tovább folytatta kutatásait, hogy még gazdaságosabbá váljék a morfingyártás, azonban 1936. január 29-én váratlan esemény történt: Kabay, aki laboratóriumában az intenzívebb termelés érdekében további kísérleteket folytatott, sikerei kapujában, 39 éves korában egy sérvműtét után fellépő vérmérgezésben hunyt el döbbenetes hirtelenséggel. 

Folyton kutató, alkotó, tudós elme volt, akit saját korában csak nagyon későn és nem eléggé méltattak, pedig a szakmai körök elismerésére mindennél jobban vágyott, és épp akkor halt meg tragikus hirtelenséggel, amikor komolyan kezdett volna rá felfigyelni a tudományos világ, hiszen „a száraz eljárás” meghozta számára a méltó világhírnevet.

Pedig jó eséllyel ő is megkaphatta volna a következő Nobel-díjat. A svéd állam figyelme ugyanis épp kutatásai nyomán irányult Magyarországra, a svéd miniszterelnök méltatta és biztosította Nobel-díjra jelölési szándékáról, ám 1937-ben, a következő díj odaítélésekor már nem élt.

Az „alkaloidok kutatójának” nevezett Kabay János találmányai az egész világot megajándékozták egy korábbi évszázadokban hiába keresett eljárással, így a magyar szellem kiválóságára is egy újabb példa találmányrendszere. A világ összes gyógyszergyárában a mai napig az ipari morfingyártás atyjának módszerével állítják elő száraz mákszalmából az orvoslásban elengedhetetlen alapanyagot képező morfint.