Ismerje fel az asztma közelgő rohamait

A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

A mai napig is vita tárgyát képezi, hogy az asztma tünetegyüttes vagy betegség. Mivel az asztma tüneteit – a rohamszerű nehézlégzést, a száraz köhögést, a szorító mellkasi nehézséget – kiválthatják ismert allergének, fizikai terhelés, légúti fertőzések, foglalkozási érzékenyítő anyagok, aszpirin és számtalan más ismert és ismeretlen ok, szerencsésebb tünetegyüttesként beszélni az asztmáról.

Az asztma elsősorban a fiatalkorúakat érinti, és az esetek kétharmad részében allergiás eredetű. A leggyakoribb kiváltó ok a háziporatka, kutya-, macskaszőr, gombaspóra, pollen, de léteznek felnőttkori, 40 év után jelentkező formák is, amelyekre nem jellemző az allergiás háttér.

Az asztma a tüdőbe vezető főbb légutak – elsősorban a hörgők – krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomzata felszaporodik, és a tüdőben található sejtek fölös mennyiségben termelnek nyákot, ezáltal tovább fokozva a légutak szűkületét. Tünetei kisfokú nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenségig terjedhetnek. Egyes esetekben a légzés annyira nehezítetté válhat, hogy az asztmás roham az életet veszélyeztetheti.

Az asztma egy krónikus, de kezelhető betegség. Tünetei kézben tarthatók, a rohamok súlyossága és gyakorisága csökkenthető, ezáltal ön normális, aktív életet tud élni.

A roham tünetei

Előfordulhat, hogy csak időszakosan vannak asztmás rohamai, enyhe, rövid ideig tartó nehézlégzéssel társulva. Az ilyen rosszullétek között teljesen jól, légzési panaszoktól mentesen érezheti magát. Súlyosabb esetekben az asztma folyamatosan fennálló köhögéssel és nehézlégzéssel járhat, amely időnként tovább súlyosbodva súlyos asztmás rohamot eredményezhet.

Az alábbi figyelmeztető jelek, tünetek alakulhatnak ki felnőttkori asztma esetén:

• Fokozódó légszomj, vagy kilégzéskor megjelenő sípoló légzés.
• Légszomj, köhögés vagy sípoló-szuszogó légzés miatt kialakuló alvászavar.
• Mellkasi szorítás vagy fájdalom.
• Fokozódik a hörgőtágító készítmény szükséglete – ezek a gyógyszerek a hörgők simaizomzatának ellazításával nyitják meg a légutakat.
• Csökken a csúcsáramlási sebesség. Ezt a paramétert egy egyszerű, kis készülék, a csúcsáramlásmérő segítségével otthon, önmagának is meghatározhatja.
• Gyerekeknél gyakran a kilégzéshez társuló jól hallható sípoló-szuszogó légzés figyelhető meg gyakori köhögési rohamok mellett.

Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van valakinek, illetve ha ön érzékenyebb a környezeti allergénekkel vagy irritáló anyagokkal szemben. Korai és gyakori fertőzéses megbetegedések, a tartós dohányfüst (akár passzív dohányzás), illetve bizonyos allergénexpozíció tovább növelheti az asztma kialakulásának valószínűségét.

Az asztma gyermekkorban fiúknál fordul elő gyakrabban, azonban a pubertást követően nők esetében a gyakoribb. Számos tényező jelenléte növelheti kialakulásának kockázatát.

Asztmát kiváltó tényezők

• Allergének (például pollenek, állati szövettörmelék vagy gomba)
• Csótány és poratka
• Légszennyeződés
• Füst
• Erőteljes szagok, illatosított termékek vagy vegyszerek
• Légúti fertőzések (ideértve az egyszerű náthát is)
• Fizikai terhelés (ideértve a sportolást)
• Erőteljes érzelmek és stressz
• Hideg levegő
• Bizonyos gyógyszerek, ideértve a béta-blokkolókat, az aszpirint és egyéb (nem szteroid típusú) gyulladáscsökkentőket
• Élelmiszerekhez adott szulfitok, tartósítószerek
• Refluxbetegség (GERD), amely miatt a gyomor sósavtartalma visszajut a nyelőcsőbe, és ez asztmát indukálhat, illetve ronthatja a már meglévő betegséget
• Orrmelléküreg-gyulladás (arc-, illetve homloküreg-gyulladás)

Többféle gyógyszer segíthet

A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Az orvos segít eldönteni, hogy az adott esetben – a kor és a betegség súlyossága függvényében – melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

Sokféle gyógyszer alkalmazható az asztma kezelésére. A rendelkezésre álló szerek három nagy csoportba sorolhatóak.

A fenntartó kezelésre használatos gyógyszereket rendszeresen kell használni a krónikus panaszok kezelése és az asztmás rohamok megelőzése végett.

A rohamoldó gyógyszerek gyorsan, de rövidebb ideig hatnak, az asztmás rohamok oldására szolgálnak.

Az allergia indukálta asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek csökkentik a szervezet érzékenységét bizonyos allergénekkel szemben, és megakadályozzák, hogy szervezete reagáljon az allergénekre.

Az írás a www.webbeteg.hu kapcsolódó cikkei alapján készült.