Hogyan mentsük meg a diófát és termését?

Ha a régészek egykori települések nyomait kutatják, a diófákat keresik meg először. A dió évezredek óta a túlélés záloga. Ha valahol megtelepedtek, már a római telepesek is diófát neveltek először.

A dió pedig túlélt, és a terület lakatlanná válása után is cseperedtek új fácskák, évezredeken keresztül. Ma már nehéz éhínséget elképzelni, de az igen tápláló dió rengeteg életet mentett meg az idők során; a fákra mindig vigyáztak a falusiak.

A hagyomány úgy ismeri a diót, hogy kevés gondozást igényel, betegségei ritkák, mindennek ellenáll. Sajnos a klímaváltozás miatt ennek mára vége. Néhány évvel ezelőtt jelent meg hazánkban a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa), ami az egész országban elterjedt, és tönkretette a diótermés jelentős részét.

A dióburok-fúróléggyel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Ezért a legfontosabb tudnivalókat Sipos József növényorvos foglalta össze.

• A diófát nem kell kivágni azért, mert a termése tönkrement. A dióburok-fúrólégy kártétele ellen lehet hatékonyan védekezni, a fát meg lehet gyógyítani.
• A későbbiekben leírt ragasztólapos csapda nem csak a védekezésre szolgál. Ennek célja csupán a rajzás időpontjának megállapítása.
• Az eredmény érdekében a fa teljes felületét érdemes kezelni. Ha csak az alsó részét gondozzuk, elképzelhető, hogy a gyérítés nem lesz elégséges ahhoz, hogy megmentsük a termést.
• Sok munkával, odafigyeléssel és kommunikációval, agrotechnikai módszerekkel lehet védekezni a kártevő ellen. Növényvédő szerrel szintén hatékonyan kezelhető a probléma.
• A faj ellen eddig használt, felszívódó növényvédő szer betiltása miatt már nem alkalmazható.
• Hatékony biológiai védekezés egyelőre nem ismert, bár már hallani a lárvákat, bábokat parazitáló gombákról. Ezek hatékonyságáról és elterjedéséről eddig nem sokat tudni.

Mit kell tudni a fúrólégyről?

A dióburok-fúrólégy vagy dióburoklégy szárnyfesztávolsága 8-10 mm. Alapszíne barna, feje sárga. Felismerhető méretéről és az átlátszó szárnyain található tigriscsíkos mintáról. Könnyen összekeverhető más, szintén a diót károsító fajokkal, ezek jellemzően a szárnymintázatuk alapján különböztethetőek meg. Tora sötét, egy sárga félkör alakú jellel a pajzson.

A fúrólégy a talaj felső rétegeiben telel át bábállapotban. A tartósan hideg telet, ha nincs avarréteg a talajon, nem éli túl. A talajból kikelve júniusban jelenhetnek meg az első legyek, rajzásuk az időjárás függvényében október közepéig is eltarthat. A legyek a dió zöld burkára rakják le tojásaikat, a lárvák innen rágják be magukat a burokba. Ezzel utat nyitnak másodlagos károsítóknak is, gombáknak, baktériumoknak. A kártétel a dióburok elfeketedését okozza, a termés idő előtt lehull.

Mire jó a rovarcsapda?

A dióburok-fúrólégy úgynevezett zárlati kártevő, azaz a védekezés ellene a termelők számára kötelező.

A védekezés alapját az adja, ha megállapítjuk, mikor rajzik a rovar. Többféle rovarcsapda is kapható, egyik a fúrólégy és cseresznyelégy begyűjtésére is alkalmas sárga lap. A ragasztós lapot a termések magasságába érdemes kitenni úgy, hogy napsütés érje. A dióburoklegyet a sárga szín is csalogatja, de a csapdához mellékelt, nem feromonalapú illatcsalétek az igazán vonzó a rovarok számára.