A szemnyomásmérés menete

A glaukóma (zöld hályog) a látóideg rostjainak fokozatos pusztulásával járó betegség. Legtöbbször a megemelkedett szemnyomás a működést, anyagcserét hátrányosan befolyásolja. Leggyakoribb formája a nyitott zugú glaukóma, amely nem jár fájdalommal.

Nem is gondolnánk, mennyire függ látásunk a szemünkben található csarnokvíztől. Pedig a részben az általa fenntartott szembelnyomás mértékének tartós megváltozása a látásunkra is végzetes hatással lehet. Érdemes tehát rendszeres időközönként ellenőriztetni szemnyomásunkat, még ha a vizsgálat kellemetlenségekkel is járhat.

A szemnyomást a folyamatosan termelődő és elvezetődő csarnokvíz egyensúlya tartja fenn. Alacsony vagy magas szemnyomás akkor alakulhat ki, ha eltolódás jelentkezik ebben. Utóbbi gyakoribb, és a csarnokvíz elvezetődésének csökkenése tehető felelőssé érte. A magas szemnyomás a zöld hályog vagy más néven a glaukóma kiemelt tünete lehet, amelyre jó, ha időben fény derül, mielőtt még a teljes látásvesztés bekövetkezne.

A szemnyomást befolyásoló tényezők

A tartósan magas szemnyomás károkat okozhat a szemben, a látás visszafordíthatatlan romlásához vezethet. Vérellátási zavar következtében az ideghártya és a látóidegfő sejtjei elpusztulnak. Ugyanakkor az ingadozó szemnyomás természetes velejárója mindennapjainknak. Ennek mértéke akár a 10-16 százalékot is elérheti, és különféle környezeti tényezőktől függhet: így például sok napsütésben kisebb a szemünkben uralkodó nyomás. Ám értékei függhetnek még a testmozgástól, valamint a cukoranyagcserétől is. Mindez átmenetileg, percekig vagy napokig befolyásolhatja csak a szemnyomást, nem okoz komolyabb problémát a látásunkban.

A szemnyomás vizsgálata

A manapság legtöbbet alkalmazott módszer az ún. Goldmann-féle applanációs tonometria. Ennek során a beteg szemfelszínére egy csepp érzéstelenítőt és egy kevés festéket juttatnak. A mérést ezután egy réslámpára szerelt műszerrel végzik, amelynek segítségével óvatosan nyomást fejtenek ki a szaruhártyára. A műszer a benyomódás mértékéből következtet a szembelnyomásra.

A Goldmann-féle műszer mellett egyéb speciális eszközök is rendelkezésre állhatnak, így például a levegővel működő gépek. Ezek a non-contact tonométerek egy pillanatra a szemre fújt levegő segítségével ellenőrzik a szemnyomást. A szaruhártya egységnyi felületének benyomásához szükséges erőt mérik, amely segítségével szintén megállapítható a szembelnyomás esetleges anomáliája. Habár ezek a műszerek elterjedtebbek hazánkban, és a vizsgálat során kevesebb kellemetlenséggel járnak, mégis kevésbé megbízhatók, mint a Goldmann-féle módszer során alkalmazott társaik. A mérési adatok között eltérés lehet, ezért a vizsgálatot többször elvégzik, és az eredményeket átlagolják.

Milyen tényezők növelhetik a magas szemnyomás kialakulásának veszélyét?

A stressz, az egyszerre bevitt mértéktelen folyadék, a sok kávé, a sötétben eltöltött hosszabb idő, egyes gyógyszerek fokozhatják a szemnyomást. A családban előforduló magasabb szemnyomás hajlamosító tényező a betegség kialakulására.

Milyen egyéb betegségekre utalhat a magas, valamint az alacsony szemnyomás?

A magasabb szemnyomást sokszor érszűkület, magas vérnyomás, cukorbetegség, endokrin betegség, korábbi szemműtét, szemgyulladás, szemsérülés, nagyfokú rövidlátás is okozhatja, de emelheti a szemnyomást gyógyszeres kezelés is, például hosszan tartó szteroid terápia. A dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás is közrejátszhat a magasabb szemnyomásban. Alacsonyabb szemnyomást okozhat például a kiszáradás, hosszabb ideig a napon tartózkodás és fertőzés is.

Milyen egyéb mérési eljárások léteznek a szemnyomás megállapítására?

A felsoroltakon kívül használatos még az úgynevezett iCare kontakt hordozható tonométer.

Milyen időközönként érdemes szemvizsgálatra járni?

40 éves kor előtt is érdemes vizsgálatra jelentkezni, 40–60 éves kor között 5 évente javasolt a vizsgálat, 60 év fölött 2-3 évente. Ha panasz van, például a látótér csökkenése, azonnal szemorvoshoz kell fordulni!

Mi történetik akkor, ha alacsony vagy magas szemnyomást állapít meg orvosunk?

Ezután alapos kivizsgálás történik: a látótér vizsgálata, a csarnokzug vizsgálata, szemfenékvizsgálat, annak megállapítására, hogy glaukómás károsodás fennáll-e.

Ha glaukóma a diagnózis, milyen főbb lehetőségei vannak a gyógyításának?

A szemnyomást lehet gyógyszeresen csökkenteni a látóidegfő védelmében. Szemcseppekkel a csarnokvíz termelődését csökkentik, az elfolyását növelni lehet. Műtéti és lézeres beavatkozás is szóba jöhet. Az egészséges életmód, a sófogyasztás csökkentése, a vitamindús táplálkozás segíthetik a látóidegfő károsodásának megakadályozását. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az orvos utasításának pontos betartását a vakság megelőzésének érdekében!