A bogyós gyümölcsök szerepe a mentális egészség megőrzésében

A szellemi leépülés legfélelmetesebb következménye az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése, ami az idős betegeket megfosztja a függetlenségüktől, az önállóságuktól és akár a személyiségüktől is.

A teljes értékű növényi ételek fogyasztása bizonyítottan összefüggésbe hozható számos krónikus betegség előfordulásának alacsonyabb kockázatával. Vajon a gyümölcsök és zöldségek segítenek az időskorral összefüggő szellemi leépülés megelőzésében is? Az utóbbi időben intenzíven kutatják a növényi polifenolokat; a kutatások jelentős része a demencia gyógyításával kapcsolatos. A növényvilágban előforduló különböző polifenolok száma több ezerre tehető, de a bogyós gyümölcsök különösen gazdag forrásnak tekinthetőek. A polifenolok egyik alcsoportját az antociánok képezik; képviselői kifejezetten a vörös, kék és lila gyümölcsökben és zöldségekben fordulnak elő. Az antociánok azért is különlegesek, mert elfogyasztásuk után a vérárammal eljutnak az agy tanulásban és memóriában szerepet játszó területeire is.

A polifenolok, amelyek kifejezetten az agyban halmozódnak fel, jó eséllyel vehetik fel a harcot a szabad gyökök okozta károsodások ellen, pont ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk fenyegető demencia esetén.

Az első klinikai vizsgálatot a kék áfonyából nyert lével 2010-ben végezték, ahol enyhe demenciás tüneteket mutató idős betegek napi 4–6 dl préselt, hőkezelt áfonyalevet kaptak 12 héten keresztül, míg egy hasonló demográfiai hátterű kontrollcsoport színben és ízben hasonló placeboitalt kapott. Az eredmények meggyőzőek voltak: a kezelt csoport tanulási és emlékezési képességei jelentősen javultak a kontrollcsoportéhoz képest.

Hasonló eredményeket értek el egy kék szőlőfajtából, a Concord szőlőből nyert présnedv adagolásával. A kísérlet hasonlóan zajlott, a frissen préselt szőlőlevet hőkezeléssel tartósították és palackozták, majd 12 héten keresztül napi 4–6 dl-t adagoltak az idős, szellemi hanyatlás tüneteit mutató betegeknek. Az eredmények itt is biztatóak voltak, a kontrollcsoporthoz képest jelentős javulás volt tapasztalható a résztvevők gondolkodási, felismerési és tanulási funkcióiban. A kutatócsoport egy következő vizsgálatában hasonló szőlőlé-adagolási protokoll mellett az idegsejtek fokozott aktivációját is kimutatta a memóriáért felelős agyterületeken.

Egy következő kísérletben szőlőport (szárított kékszőlőlevet) adagoltak a résztvevőknek hat hónapon keresztül, és kognitív képességeiket egy színben és állagban hasonló port kapó kontrollcsoport teljesítményéhez viszonyították. Az agy metabolikus tevékenységét a feladatok végrehajtása közben pozitronemissziós vizsgálattal követték. Míg a szőlőport kapó csoport megtartotta szellemi teljesítményét a vizsgálat során, a kontrollcsoport tagjainál jelentős funkciócsökkenést tapasztaltak a kutatók.

A fenti vizsgálatok nagyon pozitív eredményeket hoztak, de közös problémájuk, hogy viszonylag kevés számú betegen végezték el őket. Egy populációszintű vizsgálatban, amely a Harvard Egyetem (USA) klinikáin dolgozó ápolónők egészségi állapotát és táplálkozási szokásait hasonlította össze hosszú távon, 16 ezer résztvevő életvitelét követték éveken keresztül. A vizsgálat megállapította, hogy azoknál a nőknél, akiknél az évek során magasabb volt a bogyós gyümölcsök bevitele, kimutathatóan lassult a szellemi leépülés üteme, két és fél évvel később kezdtek el jelentkezni a leépülés tünetei.